Tűzijátékok idején nagyon sok kutya próbál elbújni akár a legeldugottabb, legképtelenebb helyre, de végső esetben el is menekülhet páni félelmében.

A petárdák rémisztő robbanásai, csattanásai ugyanis teljesen mást jelentenek számukra, mint a hétköznapi környezetükben addig megszokott zajok – legyenek ezek bármilyen váratlanok és hangosak is. Az emberi társadalom zörejeit, erős hangjait egy egészséges állat általában megszokja és helyén tudja kezelni: ezeket ismeri, tudja, honnan jönnek, megtanulta következményeit.

A petárdázásnál a kutya nem érti, hogy ki és milyen célból okozza a zajt. A tűzijátékok ijesztő robajai teljességgel felfoghatatlanok a számára és leküzdhetetlen menekülési ösztönt vált ki belőle.

Mivel a kutya hallása nagyon kifinomult, egy az emberek számára hangos durranás a az ő füleinek elviselhetetlen, siketítő robaj. Egy petárda robbanása ezért is okozhat számára halálos félelmet.

Mik a jelei a páni félelemnek?

elrejtőzik 
• bepisil/bekakil
• erősen liheg, nyáladzik
• fel-alá járkál
• megpróbál elmenekülni: elfut, nekimegy a falnak, ás stb.
• a gazdáját keresi, nem tágít mellőle
• fokozott bűzmirigy-váladékozás indulhat meg
• megtagadja a parancsot
• reszket, remeg
• pupillája hatalmasra tágul
• féktelen ugatásba kezd

Mit tehetünk a megelőzésére?

Ne hagyjuk a kutyánkat egyedül szilveszterkor!

A kerti kutyát vigyük be a lakásba, vagy olyan helyre, ahová kevésbé hatol be a zaj; mindenképpen biztos, zárt hely legyen, ahonnan nem tud megszökni. Ilyenkor sem árt, ha vele maradunk; veszély esetén ha nyugodtan viselkedünk, a kutyánk sem esik olyan könnyen pánikba.

Sétáltatni lehetőleg ne vigyük a petárdázás idején (készüljünk fel, hogy jóval előbb kezdődik és jóval később ér véget éjfélnél a hangzavar). Ha mégis el kell mennünk a kutyánkkal, csak nyakörvvel (bilétával) és pórázzal tegyük és legyünk a szokásosnál is körültekintőbbek!